A cicák hangjelekkel, mimikával, testbeszéddel és szagjelekkel kommunikálnak.
A mimika finomabb jelzésnek számít, ezzel szemben a testbeszéd, a testtartás
már jóval messzebbről is megfigyelhető. A cica hangulatváltozása először az
arckifejezésén látható a testtartás csak ezután fejezi ki az éppen aktuális
kedélyállapotot.
Macska testtartása Az elégedett nyugodt cica általában a hátsó
lábain üldögél és a farkát maga köré csavarja. A nyugtalan pedig a földön
kuporog, a mancsait a szügye alá teszi a farkát meg szorosan magához húzza. A
felpúposított hát a félelmet jelenti. Jellegzetessége az U alakú hát,
felborzolt szőrzet és a farka kampószerűen lefelé görbül.
Macska farka mikor simán lóg, akkor a hangulata normális, viszont a
felborzolt farok riadalmat jelent. Ha lelapítja a fejét és testét a farka
ide-oda jár, akkor valószínűleg nagyon koncentrál valamire. A farok csóválás
játék közben is előfordulhat, mivel maga a játék egyben a vadászat vagy az
önvédelem gyakorlására is szolgál. Függőlegesen égnek meredő farok pedig a
cica jó kedvét jelzi.
Macska fülei Ha a füleit hegyezi és mindkettő különböző irányokba
forgatja, akkor feszülten figyel. Ha hátracsapja a füleit, akkor fél vagy
támadni készül. Mereven előre álló fülek az éberséget jelenti, oldalra álló
fülek pedig a sértődést vagy támadást.
Macska szemei is igen beszédesek. Amikor
rezzenéstelen
testtartással és kimért tekintettel mered ránk, az bizony
haragra, de legalábbis elégedetlenségre utal. A pupilla mérete árulkodó. A
szűk pupilla lehet a körülvevő környezet (napfény) következménye, de akkor
is ilyen, ha vadászni készül. Ugyanakkor, ha cicánk pupillája verőfényes
napsütésben is teljesen tág (emellett levert, kedvtelen), az betegségre is
utalhat. De akkor is hirtelen kitágul a pupillája, amikor futásnak ered vagy
harcolni készül. Éjjel a cica pupillája mindig tág, ez segíti a több fény
el-nyerését és az éjszakai látást. A tágra nyílt szemek kapcsolatban vannak
a fokozott éberséggel és a cselekvésre kész állapottal. A félig zárt szem
álmosságra utal, ilyenkor jobb, ha nem is zavarjuk. A legbiztonságosabb jele
annak, hogy cicánk feltétlenül megbízik bennünk, ha félig szundítva is
ránk-ránk pislog, és jelenlétünkben is nyugalomra hajtja fejét.
A
macskák
dorombolása nem tökéletesen felderített terület. A legtöbbször akkor
dorombol a macska, amikor nyugodt, elégedett, ellazult állapotban van. Akkor a
"berregés" azt fejezi ki, hogy békében van a világgal és környezetével. Tudjuk azonban, hogy a házimacskák dorombolnak vajúdás és szülés közben is, és a
kiscicák dorombolnak szopás közben, anyjuk pedig válaszol nekik. Sok haldokló
macska is dorombol. A dorombolás hangfrekvenciája 25 és 150 Hertz között
található. Orvosi kutatások kimutatták, hogy ez a frekvenciatartomány jótékony
hatású a csontfejlődés és a-gyógyulás elősegítésében, és a gyakorlatban is
alkalmazzák e célból. Ez lehet véletlen egybeesés, de magyarázhatja is, miért
generálnak a macskák ilyen jótékony hatású hangokat.
A
dorombolás mikéntjére két fő elmélet született. Az első (és valószínűbb) az,
hogy a hang a gégében keletkezik, a hangszalagok megfeszítése és elernyesztése
révén, kilégzéskor és belégzéskor egyaránt. Vagyis a levegő megrezegteti a
szalagokat a tüdőbe bemenet és távozás közben is. A hangszalagokhoz haladó
idegek másodpercenként húsz-harminc megfeszülést-elernyedést váltanak ki.
Megfigyelték, hogy dorombolásra csak a csontos nyelvcsonttal rendelkező
macskafélék képesek (kevéssé ismert csont, pedig nekünk is van ilyen, óvatosan
kitapintható a pajzsporc (=ádámcsutka) és az állkapocscsont között nagyjából
félúton). Ilyen például a házimacska, a puma, a jaguár, a gepárd és a vörös
hiúz. A porcos nyelvcsontúak nem dorombolnak, hanem bömbölnek (pl. oroszlán).
A másik, kevésbé valószerű elmélet szerint a vér áramlásának turbulenssé,
örvényessé válása váltja ki a dorombolással járó hangjelenséget.
Kommunikációja azon módszerek összessége, melyek segítségével a
macska képes kapcsolatba lépni a környezetében levő emberekkel, macskákkal és
más állatokkal. Bár a macskákra látszólag nem jellemző a szociális magatartás,
az alapos vizsgálatok feltárták azokat a kifinomult viselkedésmódokat, melyeket
a macska a természetben, hierarchikus rendbe szerveződve és házi körülmények
között, az emberekkel együtt élve egyaránt hasznosíthat. A hangkülönböző
változatai eltérő jelentést hordoznak. Az állat más hangokat használ fájdalom
jelzésére, (etetés vagy játék céljából történő) figyelemfelhívásra és
üdvözlésre. Egyes példányok gyakran kommunikálnak hang útján, mások pedig
ritkábban.
A
dühös vagy veszélyben levő macskák többnyire morognak, vagy fújó hangot
hallatnak, amely figyelmeztetés az ellenfél számára. Ha a figyelmeztetés nem
elegendő, akkor rendszerint egy kevésbé komoly támadás követi, amely állhat
harapásból vagy manccsal való ütésből (ez utóbbinál a karmok lehetnek behúzott
vagy kieresztett állapotban). A nem megfelelően szocializálódott macskáknál ez
bőrfelszíni sebeket eredményezhet, amely más hámsérülésekhez hasonlóan
fertőzést, gyulladást okozhat.
A macskák csipogó, csiripelő hangokat hallathatnak a zsákmány megfigyelése
közben, illetve abban az esetben, ha az iránta való érdeklődésüket szeretnék
kifejezni a közelben tartózkodó ember számára. Amennyiben a jelzés az
elérhetetlen zsákmánynak szól, jelenthet fenyegetést, frusztrációt vagy a madár
(esetleg annak zsákmányául szolgáló állat, például egy kabóca) hangjának
utánzására tett kísérletet is. Az állati viselkedéskutatók arra az álláspontra
jutottak, hogy ez a magatartás egyfajta próba, a segítségével az állat
gyakorolja a vadászatot. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a hangképzés
gyakran olyan harapó mozgással társul, mely ahhoz hasonló, amivel a macska végez
az áldozatával, annak nyakcsigolyái közé mélyesztve szemfogait. A csiripelés
egyik változata üdvözlési célt szolgál. Ezt a hangot a tigrisek is használják.
Az ember közelségében élő macskák gyakrabban használnak hangjelzéseket, mint
vadon élő társaik. A vad felnőttek csak ritkán képeznek hangokat, mivel
rejtőzködő életmódot folytatnak, és a zaj felfedheti jelenlétüket, így inkább
testbeszéd és szagok útján kommunikálnak.
